Idén nyáron gyökeresen átalakult a magyar települések beköltözési gyakorlata. Július 1-jével életbe lépett az úgynevezett önrendelkezési törvény, amelynek célja hivatalosan a helyi közösségek identitásának védelme. A friss szabályozás felhatalmazza az önkormányzatokat arra, hogy saját rendeleteikben szigorítsák a letelepedés feltételeit. Bár a törvény bevezetését elsősorban a túlterhelt agglomerációs és balatoni településekkel indokolták, a gyakorlatban más, sokszor népességcsökkenéssel küzdő városok és falvak kezdtek élni a lehetőséggel. Vajon Szolnok is csatlakozik-e a szigorítók sorához?
Az ingatlan.com elemzése szerint az önkormányzatok a törvény révén többféle eszközzel élhetnek. Egyrészt feltételekhez köthetik az új lakcímek létesítését, másrészt meghatározhatják az életvitelszerű ott-tartózkodás igazolásának módját, de akár elővásárlási jogot is biztosíthatnak a helyi lakosoknak az ingatlanpiacon. Lehetőség nyílt különadó bevezetésére a betelepülők számára, valamint bizonyos szakmák előnyben részesítésére.
Az elsők között lépett a Pest vármegyei Pilis, ahol szeptembertől nem jegyezhet be lakcímet az, akinek nincs tiszta erkölcsi múltja vagy stabil megélhetése. A helyi képviselő-testület rendelete értelmében kizárják azokat, akik erőszakos, életellenes vagy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt jogerős ítéletet kaptak és még nem mentesültek a hátrányos jogkövetkezmények alól.
A 24.hu beszámolója szerint a döntés kiterjed azokra is, akik nem tudják igazolni, hogy legalább egy éve folyamatosan munkaviszonyban vagy társadalombiztosítási jogviszonyban állnak, valamint azokra, akik nem beszélik a magyar nyelvet.
László Attila, Pilis polgármestere az Euronews-nak nyilatkozva arról beszélt, a város egyik legfőbb gondja a bűnözés, és szerinte a szigorítások elengedhetetlenek a rend és biztonság megőrzéséhez. A helyi roma önkormányzat ugyanakkor súlyosan diszkriminatívnak tartja a rendeletet, szerintük kifejezetten a cigány közösség kizárását célozza.
A borsodi Taktaharkányban augusztustól vezettek be új szabályokat. Testvérlapunk, a Borsod24 cikke szerint az új lakóknak, akik ingatlant szeretnének vásárolni 50 ezer forintos hozzájárulást kell fizetniük, és szakképzettséget igazoló dokumentumot is be kell nyújtaniuk.
Elsősorban olyan szakembereket várnak, akik az egészségügyben, az oktatásban vagy az építőiparban dolgoznak. Bár a döntést több helyi támogatta, civil szervezetek szerint a rendelet mögött valójában a romák kiszorításának szándéka húzódik.
Az esetre reagálva a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, Navracsics Tibor visszautasította, hogy az önrendelkezési törvény romaellenes lenne, és azzal védekezett, minden önkormányzati rendeletet meg lehet támadni, ha diszkriminációt valósít meg. Jogvédő szervezetek, köztük a TASZ, arra figyelmeztetnek, hogy a helyi rendeletek mögött sokszor valójában kirekesztő szándék húzódik és az önrendelkezési törvény könnyen eszközzé válhat bizonyos társadalmi csoportok kiszorítására.
Bár a jogszabályban szerepel a diszkrimináció tilalma, a gyakorlatban a helyi döntések könnyen sérthetik az alapvető jogokat.
Egyelőre nem világos, hogy a Tisza-parti megyeszékhely, Szolnok is csatlakozik-e a szigorítók táborához. Bár a város népessége az elmúlt években stagnált, az új törvény lehetőséget adna arra, hogy akár itt is megnehezítsék a beköltözést.
Az viszont biztos, a következő hónapokban egyre több település fog dönteni arról, él-e az önrendelkezési törvény adta jogosítványokkal, ami alapvetően alakíthatja át a magyarországi lakóhelyválasztás szabadságát.
Képek: Szolnok város hivatalos oldala, Pilis város önkormányzatának oldala, Borsod24
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
